Veszprémi Napló

Veszprémi Napló

2022. július 9. 78. évf. 158. szám

Rácz Ildikó Mária irodalmár: A szerelem titka összefonódik a halál titkával

A magyar mellett a közelmúltban orosz nyelven is megjelent Rácz Ildikó Mária A lét és a szerelem szentsége című monográfiája, amelyet a Várpalotán a Szent Donát Kórház marketingigazgatójaként is ismert irodalmár a Nobel-díjas orosz íróról, költőről és műfordítóról, Ivan Alekszejevics Bunyinról írt. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

A lét és a szerelem szentsége című monográfia ugyan már 2020-ban megjelent, ám hivatalos bemutatója a koronavírus-járvány miatt csak a 2021-es könyvhéten volt. A napokban pedig Moszkvában, orosz nyelven is elérhetővé vált a szakmai berkekben komoly elismerést kiváltó könyv.

– Az ELTE Bölcsészettudományi Karán Han Anna egyetemi docensnek köszönhetően már egyetemistaként érdekelni kezdett Bunyin prózaköltészete, egészen pontosan az 1910-es években írt elbeszélései, melyek bölcseleti alapjukat tekintve egységes egészet alkotnak az életművön belül. Akkoriban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelt első helyezést is szereztem a témában írt dolgozatommal, tehát innen ered az orosz író munkássága iránti érdeklődésem. Később az életem más fordulatot vett, a marketing területén dolgoztam és dolgozom ma is, ám a kisfiam születése után elvégeztem a PhD-képzést, s így megint Bunyinnal találtam szembe magam. A megjelent monográfia mintegy tízéves kutatói munka eredménye – meséli a szerző.

Ahogy Hajnády Zoltán professzornak, az MTA doktorának könyvismertetőjéből megtudjuk, Bunyint olvasva döbben rá az ember, mennyire kevés az, amit az irodalom eddig elmondott a szerelemről. – A nők emlékművet állíthatnának az írónak, aki műveiben a hétköznapi parasztasszonyokat, gimnazista lányokat, vidéki hivatalnokfeleségeket sugárzó teremtésekké változtatta. Bunyin írásaiban a szerelem titka összefonódik a halál titkával, a szerelem lényegi eleme a halhatatlanság utáni vágy – írja Hajnády professzor a méltatásában. A szerző a monográfia írásakor egyszerre gondolt a laikus olvasóra és a ruszista szakemberekre. A könyvről a szakma elismerően nyilatkozott. A kritikák szerint Rácz Ildikó Mária méltó, verbális emlékművet állított az orosz írónak. A monográfia nagy ívű áttekintést nyújt az 1933-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Bunyin alkotásfilozófiájának és lételméletének értelmezéséről. A szerző a multidiszciplináris elemzési módszer alkalmazásával – a társtudományok (pszichológia, filozófia, kultúratörténet, természettudományok) mértéktartó és ugyanakkor szakszerű bevonásával a szövegelemzésekbe –, Bunyin poétikájának és eszmevilágának árnyaltabb bemutatását teszi lehetővé. Az orientalista és a nyugati filozófiák integrálása a lét végső kérdéseinek magyarázatához viszi közelebb az olvasót, aki mégsem egy elméletieskedő munkát forgat a kezében, hanem a bennük villódzó eleven megfigyelések miatt valami sokkal izgalmasabb olvasmányt. A könyv nagyon jól használható szakirodalmi forrásként, ajánlható mind BA-, MA- és PhD-képzéseken – olvashatjuk a monográfiáról írt szakmai recenziókban.

– Minden új, tudományos igényű munka esetében felmerül a kérdés – miben igyekszik adott mű újat felmutatni? A könyvem kapcsán két dolgot emelnék ki. Az egyik a hiánypótló jelleg, hiszen ez az első magyar nyelven elérhető monográfia a Nobel-díjas író prózapoétikájáról, a másik a könyvben alkalmazott elemzési módszer újfajta interdiszciplináris jellege. A monográfiában behatóan foglalkozom az író szerelemfilozófiájával, az igaz szerelmeseket egymással összefűző örök kötelék mibenlétét, valamint Erósz és Thanatosz (szerelem és halál) egymáshoz való különös viszonyát vizsgálva – mondja Rácz Ildikó Mária.

Adódik azonban a kérdés: miképpen lehetséges, hogy Magyarországon szélesebb körben szinte alig ismert a Nobel-díjjal is kitüntetett Bunyin? – Nem csak nálunk. Emigránsként sokáig a betiltott írók közé tartozott az egykori Szovjetunióban. A szövetségesek győzelme után kapott egy politikai felkérést otthonról, hogy térjen vissza hazájába, ám ezt előrelátóan visszautasította, így műveinek gyűjteményes kötetét nem jelentették meg. Egyébként már az 1910-es évektől megjelennek itthon az első magyar fordítások és recenziók, többek között a Nyugat folyóirat népszerű íróinak jóvoltából, ám később az orosz forradalmat elítélő írása miatt nem tartozott a népszerű alkotók közé.

Ezen szeretne most változtatni Rácz Ildikó Mária, aki szerint Bunyint a szerelemfilozófia oldaláról érdemes megközelíteni. Könyvét minden felnőtt olvasó számára ajánlja, aki érdeklődik a szerelem, a lét és a halál művészetfilozófiai és ontológiai kérdései iránt. – Bunyin létszemlélete alapvetően dualisztikus. A jó és a rossz, a fény és a sötét, a szép és a csúf együttesen van jelen műveiben és nőalakjaiban, a két ellentétes minőség ugyanis együtt alkotja a lét teljességét. A másik, amit kiemelnék, hogy Bunyin szerint semmi sem határoz meg bennünket oly mértékben, mint az emlékezetünk. „Túlságosan szegényes az a tudás, melyet rövid egyéni létünk alatt szerzünk – van egy más, végtelenül gazdagabb, az, amelyikkel születünk” – írja egyetlen regényében, az Arszenyev életében. A platóni filozófia a tudást a transzcendens világra való visszaemlékezésként, illetve újrafelismerésként definiálja. Ennek is komoly szerepe van a bunyini poétikában – jegyzi meg a szerző.

Szabó Péter Dániel

Várpalotai Hírek

Várpalotai Hírek

2022. július 8. X. évf. 26. szám

Várpalotai Hírek


Rádió Bézs

Rádió Bézs

2022.06.27. – Hétfő - 16.00-17.00 - Ljubov - M. Nagy Miklós

„A lét és a szerelem szentsége” – ez a címe Rácz Ildikó Mária könyvének, az első magyar nyelvű Bunyin-monográfiának, amely hetekkel ezelőtt oroszul is megjelent. Olyan ez, nagyjából, mintha egy Kosztolányiról szóló orosz monográfia jelenne meg magyarul. Ráadásul akkor, amikor a háború szinte lehetetlenné tette a két ország közti kulturális kapcsolatokat. Egyszóval óriási szakmai elismerés. Erről a Magyarországon alig ismert, pedig Nobel-díjas orosz íróról beszélgetünk a szerzővel; Bunyin úgy írt a szerelem szentségéről és titkáról, mint talán senki más, és neki is emigrálnia kellett Oroszországból, a bolsevik forradalom után, mint manapság is oly sok nagyszerű orosz írónak. És szó lesz arról is, hogy minden mindennel összefügg, hogy nincsenek véletlenek, és hogy miként kezdődik éppen most – ahogy a Bunyin által is oly szenvedélyesen tanulmányozott keleti filozófiák sugallják – egy új kor a világ és az emberiség történetében.


Az interjú meghallgatható az alábbi linkre kattintva:
https://www.raczildikomaria.hu/raczildikomaria_radiobezs_interju.mp3

Ivan Bunyin - Dr Rácz Ildikó Mária